A lista másik oldalán Írország áll, ahol a 15 évnél idősebbek 12 százalékának volt a kelleténél magasabb a vérnyomása, Luxemburgban, Hollandiában és Romániában pedig 16 százalék körül mozog ez a mutató. Ami kifejezetten Romániát illeti, a magas vérnyomás jóval gyakoribb a hölgyek körében: míg a nőknek 18,6 százaléka él e betegséggel, addig a férfiak körében ugyanez az arány 12,6 százalékra tehető az uniós statisztikai hivatal kimutatása szerint.
Több mint 37 ezren haltak meg tavaly magas vérnyomás miatt
Az Országos Statisztikai Hivatal által közölt kimutatás szerint 2020-ban 297 345 elhalálozást jegyeztek, mely mintegy 26 992-tel több, mint amennyit a 2019-es esztendőben regisztráltak. Ezek nagy része a kardiovaszkuláris betegségekhez volt köthető, melyek több mint 162 ezer ember életét követelték. A legtöbben, pontosabban szólva 41 118-an cerebrovaszkuláris, azaz agyi erekkel kapcsolatos betegségekben vesztették életüket, a magas vérnyomás pedig nem kevesebb mint 37 240 ember halálához vezetett. Több mint 35 ezer elvesztett élet köthető az iszkémiás szívbetegségek egyéb formáihoz, a szívinfarktus pedig valamivel több mint 20 ezer halálesetet eredményezett.
Mivel tehát a szív- és érrendszeri megbetegedések a lakosság egy igencsak jelentős hányadát érintik, nagy szerepe van a megelőzésnek. Az örökölt tényezők mellett számos olyan rizikófaktort is számon tartanak, melyek megváltoztatása akár orvosi segítség nélkül is sikerülhet:
- Mozgásszegény életmód: Kutatások bizonyítják, hogy a keveset vagy egyáltalán nem mozgó embereknek nagyobb esélyük van szívbetegségekre, mint az aktívan mozgóknak, de a mozgáshiány növeli a magas vérnyomás és – koleszterinszint, valamint a stroke kialakulásának esélyét is.
- Elhízás: A mozgáshiány és az egészségtelen táplálkozás miatt sokkal több energiát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit elégetünk, így először túlsúly, majd elhízás jelentkezhet. A túlsúlyos embereknél a szívbetegség kétszer, az elhízottaknál már háromszor gyakoribb, mint a normál testsúlyúaknál. Azoknál, akiknek a BMI-je 40 fölött van, tehát elhízottak, az idő előtti halál bekövetkezésének kockázata csaknem megháromszorozódik.
- Dohányzás: Közismert, hogy a dohányosoknak jóval nagyobb az esélye szívkoszorúér-betegségre, mint a nem dohányzóknak. Akiknél pedig már kialakult ez a betegség, tudniuk kell, hogy a cigarettázás önálló rizikófaktora a náluk esetlegesen bekövetkező hirtelen szívhalálnak.
- Magas koleszterinszint: Az ún. LDL-koleszterin szintje és a szív-érrendszeri betegségek szorosan összefüggenek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, a szervezet nem képes azt lebontani, így lerakódik az artériák falában. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon plakkok alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt, bekövetkezik az érelmeszesedés. Következményképpen az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ezért a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése előbb-utóbb károsodhat. Végső soron bekövetkezhet a szívinfarktus, a stroke és a végtagi érszűkület.
- Magas vérnyomás: A magas vérnyomás önmagában növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát, éppúgy, mint az aneurizmáét vagy a veseelégtelenségét. Tény, hogy a betegségre való hajlam közel bizonyos mértékig öröklődik, ám a hajlam még nem maga a betegség! De a felnőttkori megjelenésnek számos életmódbeli kockázati tényezője van. Ilyenek a mozgásszegény életmód, az alkoholfogyasztás, a stressz, a magas LDL koleszterinszint, a fokozott sófogyasztás, illetve a cukorbetegség.
- 2-es típusú cukorbetegség: Az életmód talaján megjelenő cukorbetegség önmagában is komoly rizikófaktora a kardiovaszkuláris betegségeknek, különösen a kezeletlen esetekben. A 65 éven felüli cukorbetegek 68 %-nak van valamilyen típusú szívbetegsége, és 16 %-uk végzetes kimenetelű stroke-kal néz szembe. Éppen ezért a cukorbetegeknek nem csak az alapbetegségüket kell kontroll alatt tartani, de a kardiológiai ellenőrzést és az életmódváltást is komolyan kell venni.
